Római vakáció (2011)

Jókat enni Rómában 1- 65 euró között

Amit megspóroltam a kedvező áru repülőjegyen és az olcsó szálláson, gyakorlatilag mind megettem. Ettől egy pillanatra nem volt lelkiismeretfurdalásom, hiszen Rómában régi hagyománya van a lakomáknak, így teljesen autentikusan viselkedtem. A négynapos hosszú hétvége során egyszer sem sikerült rosszat enni - igaz, minden ebédet és vacsorát hosszas kutatómunka előzött meg. Így jó szívvel ajánlom az összes lent felsorolt helyet, kezdve az 1 eurós pizzaszelettől a 65 eurós Michelin csillagos vacsoráig. Amatőr, de lelkes gasztro-útmutató Rómáról:-)

1.) Egy euró, pizza: Forno di Campo de' Fiori

A Campo di Fiori tér egyik sarkán áll egy csodálatos kis pékség, ahol friss süteményekért és egyszerű, de fenséges pizzákért kígyózik a sor. Asztalok nincsenek, legtöbben elvitelre kérnek, vagy gyorsan megeszik a zsákmányt a bolt előtt. A Lonely Planet szerint:

"Obscenely good, direct-from-the-oven pizza al taglio keeps this place permanently packed. The pizza bianca – white pizza with olive oil, rosemary and salt – is divine, the pizza rossa (‘red’ pizza, with olive oil, tomato and oregano) sublime, and the pizza patata (with potato and rosemary) and pizza pommidorini (with cherry tomatoes) are heavenly."

Jómagam a fehér pizzát próbáltam ki, amin gyakorlatilag nincs semmi feltét és mégis annyira kívánatos volt, hogy még egy fotót sem bírtam kivárni, egy mozdulattal elpusztítottam. Szerencsére találtam egy blogot, ahol van róla kép és bővebb leírás. Rájöttem, hogy ahogy az embert nem a ruha, ugyanúgy a pizzát sem a feltét teszi, hanem a tészta.  A pizzák nagy téglalap alakban érkeznek a szomszédos helységből és súlyra kimérve lehet őket kérni, egy kisebb szelet kb. egy euró. Bár az útikönyv állítása szerint ezeket minden bizonnyal angyalok sütik, nekem sikerült a pékekről paparazzo fotót készíteni (csak itt, csak most, csak nektek:-)

2.) Nyolc euró, carbonara spagetti: Cacio e Pepe

Mivel a Lonely Planetben Róma Top 5 étterme között szerepelt, arra gondoltam, biztos turistákkal lesz tele. Nagyon kellemesen csalódtam, ugyanis ahogy elnéztem, rajtam kívül nem volt egy szál se. Az étterem amolyan barátságos, gyors ebédelős hely a közeli irodákban dolgozóknak (Via Avezzana 11, legközelebbi metróállomás: Lapento). Étlap nem volt, angolul nem beszélt senki, volt viszont látványkonyha, ahol rá lehetett mutatni, mit kér az ember. Szinte mindenki spagettit evett, így én is ezt kértem. Hasonló felfedezést tettem, mint a pizza esetén: ezt sem a feltét teszi finommá. Ez a carbonara ugyanis nem tocsogott tejszínes szószban, a tésztán szinte csak jelzésszerűen volt sajt és bacon, viszont a tészta le sem tagadhatta, mennyi tojás van benne: ragyogó sárga volt és az első villánál tágra nyílt a szemem a csodálkozástól, hogy ni csak, ilyen amikor kiérződik a tojás a tésztából. Sajnos itt is belestem abba a hibába, hogy nem bírtam várni egy fotóra se, azonnal magamba tömtem:-).

3.) Tíz euró, a világ legjobb pizzája: Pizzeria da Baffetto

Az óvárosi negyed (Via del Governo Vecchio 114) hangulatos trattoriája, ahol életem legjobb pizzáját ettem (és azóta beszéltem másokkal is, akik itt jártak és ugyanígy lelkendeztek). Nem sokkal az esti fél hetes nyitás után érkeztem, de már kígyózott az utcán a sor. Soha nem gondoltam, hogy egy pizzáért képes leszek sorba állni, de most megtettem és nagyon is megérte. Szerencsére a sor elég gyorsan halad. A jobb helykihasználás érdekében időnként összeültetnek vadidegeneket egy asztalhoz, de ez szerintem senki nem zavart. Barátságos, pörgős hely, isteni illatokkal, ahol ha szerencsénk van, látjuk is, hogy készül a pizzánk. Én a hely specialitását, a Baffetto pizzát rendeltem, melyet az alapítóról neveztek el (az ő fotói díszítik az egész étteremet). Hitelkártyát nem fogadnak el, fizetni a sarokban ülő pénztáros néninél lehet.

4.) 15-30 euró, barátságos trattoria: Trattoria Monti

A Santa Maria Maggiore templom közelében található ez az egyszerre elegáns és barátságos trattoria (Via di San Vito 13). Esténként mindenképp ajánlatos a foglalás, de ebédidőben kis szerencsével elcsíphetünk egy helyet. A két testvér, Enrico and Daniele Camerucci önmagukban megérnek egy látogatást (a hölgyek kedvéért feltettem egy fotót a fiatalabbikról). A Camerucci család La Marche vidékről származik, így az étlapon ottani specialitások szerepelnek, pl. a flan. Ez több változatban is kóstolható, én a hagymás-sajtost ettem előételként. Második fogásnak házi raviolit választottam, ez is remek volt. Az étteremben egy budapesti lány ajánlására mentem, akit egy lakásétteremben ismertem meg. Utánaolvasva a helynek, számos negatív kritikát is olvastam arról, hogy a külföldiekkel udvariatlanul bánnak (főleg amerikaiaktól) - én ennek semmi nyomát nem tapasztaltam. A két fiú csupa mosoly és kedvesség volt, így én is bátran ajánlom majd másoknak ezt az éttermet.

5.) 28 euró, hétvégi brunch egy Michelin csillagos étteremben:  Antonello Colonna

A Michelin csillagos Antonello Colonna chef 2007-ben nyílt étterme, az Open Colonna a Palazzo delle Esposizioni mellett található (Via Milano 9/a). Egy óriási, világos terem, minimál bútorokkal berendezve. Esténként a la carte étlap, magasabb árakkal, hétköznap délben "akciós", 15 eurós ebédmenü. Hétvégén remek választás itt ebédelni, az all-you-can-eat brunch keretében. A választék a polipsalátától a csokoládétortáig terjed.

6.) 65 euró, degusztációs menü Michelin csillagos étteremben: Glass Hostaria

Az étterem a Trastevere negyedben található (Vicolo del Cinque 58), foglalás feltétlenül ajánlott. A 65 eurós degusztációs menü minden porcikájában fenséges. A chef egy nagyon szimpatikus hölgy, Cristina Bowerman, aki a vacsora után kijött az asztalomhoz kicsit beszélgetni. Nem nagyon tudtam mire vélni, miért én voltam a szerencsés kiválasztott, talán mert végigfotóztam a menüsort? Mindenesetre megjegyezte, hogy mennyire irigyel, hogy csak így utazgatok a nagyvilágban, bár szerintem nincs miért irigykedni annak, aki Róma egyik legmenőbb étteremében ilyen menüsorokat kreál. A pincérek is rendkívül barátságosak és előzékenyek voltak. A menü fix ételsort kínál, egyedül a desszertnél kell a kuncsaftnak dönteni, és itt rögtön tanácstalan is voltam, mivel mind a sütőtöktorta, mind pedig egy másik desszerthez kínált koriander-fagylalt izgatta a fantáziámat. Ezt hallván nem volt számukra kérdés, hogy kihozták mind a kettőt:-). A menü fogásainak magyarra fordításával nem próbálkozom, úgyhogy a képek felett az angol elnevezések szerepelnek.

Az étterem

A "borlap"

A kenyérválaszték

Amuse bouche

Grilled cuttlefish, bok-choi, carrots, kombu algae, pork belly

Beef tartare, orange, capers, wasabi sauce, tobiko, microgreens

Amatriciana sauce stuffed pasta, crunchy guanciale

Coffee crusted lamb, spicied cherries, asparagus

Pumpkin cheesecake chocolate and hazelnut brownie

Petits fours

7.) Kávé történelmi, neves kávézóban: Antico Caffe Greco

A Spanyol lépcső közelében, a Via Condotti 86. alatt található Róma legpatinásabb kávéháza. 250 éves történelme során számos neves vendége volt, mint pl. Berlioz, Dickens, Goethe, Keats, Liszt, Lord Byron, Mendelssohn, Stendhal, Twain, Wagner és Wells. Én forró csokoládét választottam (miután megláttam egy másik asztalon, nem volt kérdés:-), ez 10 euró volt és semmi kifogásolnivalót nem találtam rajta: nem túl édes, nem túl keserű és nagyon-nagyon sűrű volt, tökéletes tejszínhabbal. Azt viszont egy picit zokon vettem, hogy a süteményespult felét ajándéktárgyak foglalták el.

8.) A legjobb kávé Rómában: Tazza d'Oro

A forgalmas, otthonos kávézóba érkezvén igencsak nagy dilemmával küzdöttem: a capuccinot kóstoljam-e meg (aminél van összehasonlítási alapom) vagy pedig a hely specialitását, a granitát (ez utóbbi kávéfagylalt alul-felül sok tejszínhabbal). Aztán kikértem mind a kettőt, mondván, ha egy hétig nem alszom, akkor is muszáj tesztelni őket. A capuccino a legfinomabb, legselymesebb volt, amit valaha ittam, a granita pedig remek délutáni nassnak bizonyult. Épp annyira volt édes, amennyire kellett. A kávézó még az 1940-es évekből származó bútoraival, elfoglalt, de igazi olasz pincéreivel nagyon autentikus római hely - leülni nem lehet, őrölt kávét viszont vásárolhatunk. A kávézó a Pantheon közvetlen szomszédságában található: Via degli Orfani, 84.