Világörökségek 56. A klasszikus Weimar

A 18. század végén és 19. század elején egy aprócska türingiai városka, Weimar egyedülálló és rendkívüli hatású kulturális felvirágzást élt meg, amely számos írót és tudóst - többek között Schillert és Goethét - vonzott a városba. Az UNESCO ennek az időszaknak hivatali és privát épületeit vette fel egy csokorban a listára "klasszikus Weimar" elnevezéssel.

A klasszikus Weimar 11 része vált világörökséggé:

  • Goethe lakóháza
  • Schiller lakóháza
  • Herder-emlékek: Városi templom, Herder-ház és a Régi Gimnázium
  • Városi kastély
  • Park az Ilm partján a Római házzal, Goethe kertjével és kerti lakával
  • a Belvedere-kastélypark a kastéllyal
  • a Tiefurt-kastély és parkja
  • az Ettersburg-kastély és parkja
  • Anna Amália Hercegnő Könyvtár
  • a hercegi kripta a történelmi temetővel
  • Wittums–palota

A "weimari klasszika" nemcsak Németországban volt jelentős, de az ekkor született humanista műveknek fontos hatása volt a világ kultúrájára. A kulturális aranykor mecénása Anna Amália (1739-1809) hercegnő volt, de korábban már kilenc évig a városban élt Johann Sebastian Bach, illetve néhány évtizeddel később Liszt Ferenc is itt írta néhány jelentős művét.

A látnivalók egy kompakt területen helyezkednek el, így egy nap alatt bőven meglátogathatjuk azokat. Őszintén szólva én nem voltam lenyűgözve a várostól és ennek az egyetlen oka, hogy a régi épületek előtt-mellett meglehetősen sok bóvli volt, így azokat nem tudtam igazán értékelni... egy ilyen történelmi városra jobban kellene vigyázni.

HIRDETÉS
PRESS