Világörökségek 51. Dubrovnik

Dubrovnik, az "Adria gyöngye", a dalmát tengerparton található kikötőváros. A 13. századtól kezdődően fontos tengeri kereskedelmi központ volt - fénykorában, a 15. és 16. században a kontinens legnagyobb városai között szerepelt. 1667-ben egy földrengés jelentősen megrongálta, de az épen maradt barokk, reneszánsz és gótikus templomai, kolostorai és palotái világörökségi státuszt vívtak ki a városnak. Az 1990-es években a délszláv konfliktus során ismét jelentős károkat szenvedett, de a UNESCO összefogással véghezvitt helyreállítás után ma már újra régi fényében csodálhatjuk meg.

A város kezdetben a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. Amikor a keresztesek 1204-ben elfoglalták Konstantinápolyt, Dubrovnik kénytelen volt az addig nagy rivális Velence fennhatóságát elismerni. Az elkövetkező másfél évszázadban Velence irányítása alá tartozott, és eközben a tengeri kereskedelem erőteljesen fejlődött. 1358-ban I. Lajos magyar király szerezte meg a várost Velencétől és elvileg a magyar fennhatóság egészen 1526-ig tartott. A gyakorlatban a város és környéke egészen 1808-ig Raguzai Köztársaság néven önálló államként működött. 1808-ban pár évig francia, majd jó egy évszázadig osztrák uralom következett. Az első világháború lezárását követően először a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Horvátország a függetlenségét 1991-ben nyerte el, de a város sokat szenvedett a háborúb során.

A város védőszentje Szent Balázs, róla nevezték el a város legnagyobb templomát, de számos szobrát is megtaláljuk városszerte. A patinás régi épületek mellett a világ legrégebbi arborétuma is itt található. Az óvárost városfal veszi körül, melyet a 13. és a 17. század között építettek. 1.940 méter hosszú és 25 méter magas, vastagsága pedig 4 és 6 méter között van. Érdemes felmenni rá, ugyanis tetejéről pompás kilátás nyílik az óváros épületeire.

A magyar turistákat talán az is érdekli, hogy Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját a városban őrzik. Végezetül mindenképp azt javaslom, hogy Dubrovnikot ne a nyári turistaszezonban keressük fel, a tömeg ugyanis akkor mindenképp elvesz a varázsából - tavaszzal és ősszel sokkal élvezetesebb lesz a látogatásunk.

HIRDETÉS
PRESS