12. Santa Fe - Alamosa

2015. szeptember 26, szombat

Kiadós reggeli után irány a város felfedezése. A belvárosban rettentő nehéz volt közlekedni és parkolni, úgyhogy csak egy múzeumba néztem be, a Georgia O’Keeffe gyűjteménybe.

A Pláza környékén végképp nem lehetett megállni, így egy idő után fel is adtam, és inkább felmentem a jóval nyugisabb Museum Hill-re, ahol több múzeum is helyet kapott.

A Museum of International Folk Art gyűjteményének zömét egy lelkes úr vadászta össze a világ számos tájáról és adományozta a múzeumnak. Nem régi tárgyak, de érdekesek, babáktól maszkokon át terítőkig minden – hazánkat két hímzett ruhájú baba képviseli.

A másik neves gyűjtemény a Museum of Indian Arts and Culture, ez a hazai válogatás, az indiánok ruháiból, edényeiből, ékszereiből.

A két épület között van a Museum Hill Cafe, adta magát, hogy itt ebédeljek – a rákos tacos és a kókuszos süti is nagyon rendben volt.

Délután aztán adtam magamnak fél nap szabadnapot, és ejtőztem a medence szélén – és az utazás során először végre könyvet olvasni is időm volt! Régen annyi könyvet olvastam az utazások során, de most ugye naplóírás, blog, facebook, levelek, az internet előtt telnek az esték…

Vacsorára a tripadvisor első helyén álló indiai étterembe mentem (Raaga), és nem is csalódtam, szuper volt – különösen az előétel, a sült spenót. Beszélgetésbe elegyedtünk egy fickóval, aki egy óriási kutyával érkezett. Kiderült, az általános iskolában volt egy magyar tanára, aki Kodály dalokat tanított nekik. Mik vannak:-)

2015. szeptember 27, vasárnap

A tegnap délutáni henyélés olyan jól esett, hogy ma reggel is olvastam vagy két órát a medence mellett. Aztán kicsekkoltam, és begurultam a városközpontba. Megnéztem a katedrálist, a Palace of Governorst és a New Mexico Museum of Art-ot, utóbbiban érdekes volt, hogy hatalmas chilipaprika kötegek díszítették a verandát, na és hosszú copfos férfi teremőröket se látni gyakran – de itt ugye sok az indián.

Azt nagyon csípem Santa Feben, hogy mennyire egy stílusban tartanak mindent - még a ToiToi vécék és a gyorsétteremek is igazodnak az adobe építészet stílusához, színeihez.

Aztán irány Taos. Na, itt aztán egyetlen tervezett program se jött össze. A Taos Pueblo zárva volt valami helyi ünnep miatt, a város vezető múzeuma szintén, bár az nem tudom, miért. Úgyhogy még kihajtottam a falutól nem messze a Rio Grande Gorge hídhoz, aztán bele a gázba, irány Alamosa.

Itt a Fairfield Inn szállodában lakom, nagyon kellemes hely, hasonló, mint a Courtyard volt Amarilloban, ami nem csoda, mindkettő a Marriotthoz tartozik. Még a kis sampon is ugyanaz a márka.