2. Látogatás egy maszáj faluban

1996. október 21., hétfő

Hajnalban hideg zuhany, sátorbontás, tea. John persze ott integetett álmos szemekkel a busz mellett, mikor kifordultunk az útra. Még el sem indultunk, de már változott az eredeti program. Mégse megyünk át Tanzániába, mert tegnap este a sofőrünk megismerkedett egy Paul nevű fickóval, aki egy maszáj falu vezetője és meghívott minket. És ilyet ugye nem lehet kihagyni. Paul külföldön tanult, tud angolul és az a rögeszméje, hogy milyen jó az, ha a népek megismerik egymást. Megérkeztünk a faluba, felvertük a sátrakat. Mosdási lehetőség nem nagyon volt, de jó, ha szokjuk, hogy belep minket a por.

Főztünk ebédet, és hallgattuk Paul rendkívül érdekes kiselőadását. A maszáj az egyik legkisebb törzs Kenyában, úgy 400 éve érkeztek Etiópiából. Az ősüknek 46 felesége volt, ebből származik a 46 csoport. Mindegyiknek van egy jele, ami pl. a teheneken is rajta van, hogy tudják, kihez tartoznak.

A gyerekek úgy 5 éves koruktól a tehenekre vigyáznak, majd a lányok 9-10 éves koruktól a háztartásban segítenek. A fiúknál 15-17 éves korban kerül sor a harcossá avatásra. A ceremónia része a körülmetélés, és az ünnepségre nagy tömeg gyűlik össze. Ilyen csak 7 évente van, mert ennyi időnként cserélődnek a harcosok. A harcosok fő feladata a tehenek őrzése, és más törzsektől tehenek zsákmányolása. Paul nevetve mesélte, hogy a múltkor véletlenül az elnöktől loptak el pár tehenet - aztán 200 kilométert futottak az üldözők elől. Vadállatokra is vadásznak, de nem esznek vadhúst, csak a bőrét használják fel. A táplálékuk a tehéntejjel kevert vér, amit egy kalabasz nevű tökformában kevernek össze. Ezt egészítik ki időnként gyümölccsel, zöldséggel, de soha nem keverik hússal. Húst csak a nagyobb ünnepeken esznek.

A férfiak a harcosidejük "leszolgálása" után nősülhetnek. A feleségért tehénnel kell fizetni, így sokszor csak idősebb korukban tehetik meg, hogy megházasodjanak. Az ő apja pl. nemrég, 79 éves korában vett el egy 20 éves lányt. Ilyenkor viszont gyakran már nem tudnak sokat nyújtani szexuálisan, így a fiatal lányok a fiatal harcos fiúkkal kacérkodnak. A fiúk az ünnepek alatt táncokkal hívják fel magukra a figyelmet, és akkor alakulnak ki a párok. Az este beálltával a fiú meglátogatja a lányt. Ha az idős férj rajtakapja őket, 2 tehenet kell fizetni a fiúnak vagy a családjának. A lányokat is körülmetéléssel avatják asszonyokká kamaszkorukban. A férfiaknak több feleségük is lehet. Ha az egyiknek gyereke születik, 24 teleholdat kell várni, míg újra együtt alhat azzal az asszonnyal. Válás nincs, a házastársak közti konfliktusokat végső esetben az öregek tanácsa elé viszik, amely megbünteti a hibás felet. Iskolába csak mostanában kezdenek járni a gyerekek, és egy családból csak egy. Semmilyen orvosságot nem hajlandók használni, csak gyógynövényeket. Paul ezután részletesen elmesélte, hogy zajlik egy ünnepség, és különösen részletesen magyarázta a körülmetélés menetét - szegény fiúk a csoportunkban halálsápadtan figyeltek... Paul azt is elmondta, hogy nagyon megvetik azokat, akik nem tartják be a tradíciókat. Elrettentő példaként említette a fiúkat, akik az előző napi ünnepségen táncoltak Nairobiban. Mivel már nem voltak harcosok, nem lett volna szabad nekik azokban a ruhákban táncolni.

Délután aztán megjöttek az "echte" harcosok. Lenyűgözve néztem őket: vagy 2 m magasak, rendkívül vékonyak, erősek, és valahogy olyan kecses mozdulattal támaszkodnak a botjukra. Elvittek minket egy hegyre "sétálni". Őrült tempót diktáltak, most már el tudtam képzelni róluk, hogy 200 kilométert lazán lefutnak. Útközben egy nagy tövis a szandálomat átfúrva beleállt a talpamba, de nyavalyogni nem volt idő, csak kihúzni. A seb egyből tele lett a vörös homokkal, és csak reménykedni tudtam, nem fertőződik el. Rohanás tovább. Végre megérkeztünk a dombtetőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a környékre. A harcos fiúkkal egy szót sem tudtunk beszélni, csak kölcsönösen kíváncsian méregettük egymást.

Este vacsorafőzés, aztán újra jöttek a fiúk, ezúttal kipingálva, ünneplő ruhában. Nagy tüzet raktunk, és a fiúk táncbemutatót tartottak. Két fő táncuk van: az egyikben csak egyhelyben toporognak, és miközben egyikük fennhangon meséli történeteiket, a többiek meg csak zümmögnek. A másik tánc pedig az ugrálós, amikor mindannyian énekelnek hőstettekről, amik Paul szerint mindig egy kicsit túlzottak. Ez az a tánc, amivel a lányokat bűvölik. Az ének közben egyesével vagy párosával egyhelyben magasra ugranak, és persze az a lényeg, hogy minél magasabbra. A hosszú, erős lábukkal félelmetes magasra ugrottak, csak bámultunk.

Borzongott a hátam, ahogy a tűz körül ugráló piros ruhás gyönyörű fiúkat néztük - annyira varázslatos volt az egész. Jó egy óra múlva Paul kitalálta, próbáljuk meg mi is az ugrálást, de persze irtó bénák voltunk a maszájok mellett. Mindenesetre ők is, mi is jól mulattunk. Búcsúzáskor Paul megjegyezte, hogy ha éjszaka furcsa zajokat hallunk, az lehet, hogy oroszlán. Elég sok van a környéken, így ne nagyon mászkáljunk el messzire. A sátraknál viszont éjjel őrt álltak a fiúk, így nyugodtan aludtam el: Afrika legrettegettebb harcosai vigyázták álmomat.

1996. október 22., kedd

Reggel megint korai kelés, a fiúk vadászni tanítottak minket. Paul fordított, melyik harceszköz mire jó, és megpróbálkoztunk a lándzsadobálással. Eléggé vigyázni kell, mert mindkét vége éles, így ha túl közel tartja az ember a kezét a fejéhez, akkor az elszálló penge könnyen lenyisszantja a fülét. A fiúk megint jót szerencsétlenkedtek, mi lányok meg csak mosolyogtunk rajtuk, nem is mertük kézbe venni a veszélyes szerszámokat. Paul aztán a saját "házába" is meghívott minket, ami alig egy méter magas viskó, tehéntrágyából. Kétrét görnyedve néztünk körül a "nappaliban", amiben a tűzhely is volt, és a 3 kis hálókuckóban.

Megismerkedtünk a családjával is, aztán érzékeny búcsú, most már tényleg irány Tanzánia. Egy szuper sátorhelyen szálltunk meg, van zuhany (persze jéghideg), bár, minden. A csapat legszimpatikusabb figurájával beszélgettem egész este, James, 30 éves fickó Cambridge-ből. Zenéről, könyvekről, és a kedvenc hobbijáról, ami egy táncfajta - 5 ritmus a neve (flowing, staccato, chaos, lyrical, still). Gyakorlati bemutatót is tartott, aztán alvás.