Egy nap a paradicsomban
Shangri-La már hét évtizede a misztikus Éden, a földi paradicsom szinonimája. Képzetét James Hilton angol író teremtette meg, aki 1933-ban kiadta A Kék Hold völgye című regényét. Az író egy harmonikus, békés völgyként írja le Shangri-Lát, amely a világ gondjaitól teljesen elszigetelve megvalósította a tökéletes boldogságot.
Ez a regény ihlette a Shangri-La hotellánc nevét is, amikor 1971-ben megnyitották első szállodájukat Szingapúrban. Ma már a Shangri-La Hotels and Resorts a világ vezető luxus-szállodaláncainak egyike, több, mint 70 hotellel. Többnyire ázsiai nagyvárosokban és üdülőhelyeken vannak jelen, de várják előkelő vendégeiket Közel-Keleten, Ausztráliában, Észak-Amerikában és néhány európai nagyvárosban is: Londonban, Isztambulban és Párizsban. A Shangri-La szállodák fantasztikus kényelmet biztosítanak, amelynek elvileg egyszerű a képlete, mégis ritkán tud ilyen tökéletesen megvalósulni: végtelenül udvarias és barátságos személyzet, elegáns dekoráció, luxus ágyak és innovatív konyha.
Amikor a malajziai út tervezése során Kuala Lumpurba akartam szállást foglalni, a tripadvisor első helyén nem meglepő módon a Shangri-La állt. Már görgettem is tovább az egeret, de aztán kíváncsiságból csak megnéztem, mennyit kóstál itt egy éjszaka – és meglepve láttam, hogy mindössze 27 ezer forintot. (Csak összehasonlításképpen: Párizsban a szobaár egy éjszakára 800 eurónál kezdődik). Mivel a többi szállásom nevetségesen olcsó volt, úgy döntöttem, itt a nagy alkalom, hogy egyszer belevessem magam a luxusba és befoglaltam egy éjszakát.
El nem tudom mondani, milyen érzés volt belépni a csodálatosan finom illatú előtérbe..
...milyen elegánsak és előzékenyek voltak az alkalmazottak (akikről első pillantásra azt gondoltam, egy szépségkirálynő-választás versenyzői)...
milyen volt meglátni a panorámát az ablakomból...
és milyen király érzés volt befeküdni a simogató fehér paplan alá.
Bár csak egy napom volt a városban és mihamarabb mennem kellett volna várost nézni, a becsekkolás után órákig ki se léptem a szállodából, mert nem tudtam elszakadni tőle… Úsztam egyet a medencében..
aztán végigettem a Lemon Garden büfé déli büfé kínálatát.
Na, és a részletek: az ingyenes business center, ahol külön költség nélkül lehet internetezni, fénymásolni, a fantasztikus fitness center jacuzzival, pihenőszobákkal és amit el tudtok képzelni..
No és azok az apró figyelmességek, amitől ellágyul az ember szíve: palackozott víz és friss gyümölcs a szobában vagy pl. egy "coffee-to-go" sarok a lobbiban, ahol reggel az ember kezébe nyomnak egy grátisz teát vagy kávét, mielőtt útnak indul. A cipőpucolás szintén ingyenes és a concierge szolgálat a legjobb, amit életemben tapasztaltam. Mondjuk a süteménybolt kínálatára sem lehetett panasz, főleg a tortákra:
De persze egy haspóknak a büfé rendszerű ebéd volt a legnagyobb élmény - íme:
A sushi és egyéb tengeri herkentyű választék
Első és második tányérom
Indiai ételek
Harmadik tányérom
Kínai ételválaszték (dim-sum, chili-crab, stb.)
Negyedik tányérom
Kenyérfelhozatal
Süteményes pult
Ebből is volt kóstoló:-)
Csoki-szökőkutak
Sajtválaszték
Hatodik tányér
Lettek volna még hideg és meleg saláták, maláj ételek, rentegeg gyümölcs, volt külön glutén-mentes sarok és még sorolhatnám, de sajnos véges volt a kapacitásom - fantasztikus ár-érték arányú ebéd mindössze 95 ringitért, azaz kb. 7.000 forintért.
Nem ez az első utam, ahol kerülöm a középszerűt - inkább lakok napokig közös fürdőszobás olcsó motelokban és eszek 2-300 forintos utcai kajákat (különösen mert azok is isteniek), de egyszer-egyszer kipróbálok valami felsőkategóriás szállást és éttermet, amelyek maradandó élmények. Bár általában idegenkedem a nagy szállodákból és előnyben részesítem a családias "butik" hotelokat, a Shangri-La remek példa arra, hogy egy nagy szállodalánc is lehet személyes és élményszerű. Ha arra jártok, én feltétlenül javaslom, hogy próbáljátok ki:-)