Poblet és Tarragona

Tavaszra egy olyan hatnapos útitervet állítottam össze, amely meglátogat minden világörökséget, amely Barcelonában, illetve környékén van (azaz amelyek a hazánkból közvetlenül elérhető spanyol repterek közül Barcelonához vannak legközelebb). Így a programba belekerült valamennyi katalóniai világörökség (kettő Barcelonában, valamint Poblet, Tarragona és Boí völgye) és egy Aragóniában (a Perdu hegy). Ez utóbbi tartományban van még egy világörökség, Teruel, de az Valenciából vagy Alicantéból egyszerűbben elérhető, így majd egy onnan kiinduló utazás során ejtem útba. Barcelonában az egyik listázott látványosság Gaudi munkássága, amelyből néhányat már láttam egy korábbi utazásomon, a másik UNESCO tételt viszont akkor nem látogattam meg: a modernista építészet két remekművét, egy kórházat és egy koncerttermet. Így összességében hat spanyol világörökség került a programba, amelyből öt mellé most tehettem ki a pipát, plusz felvéshettem a statisztikák közé a 92. országot, Andorrát is, valamint az ottani egyetlen világörökségi helyszínt.

A Wizzair járata fájdalmasan korán indul, így már 6-kor a reptéren voltam. Ennek persze megvan az az előnye, hogy az ember nyer egy napot, hiszen utazás napjára már teljes értékű programot lehet szervezni. Később rájöttem, hogy van a korai indulásnak még egy előnye - mivel első este a fáradtságtól korán kidőltem, másnap jó korán tudtam kezdeni a programot és sokkal hosszabbnak tűnt a nap, azaz az ember szervezete átáll néhány órával és jobban ki tudja használni a napsütötte (vagy legalábbis napvilágos) órákat.

A repülőtéren összefutottam a Rosenstein családdal, akik szintén Barcelonába igyekeztek. Míg én félkómásan, összeszűkült szemmel botorkáltam a váróban, ők fülig érő szájjal mosolyogtak rám - rájöttem, hogy a messze földön híres kedvességüket nem csak az étterem falai között gyakorolják, hanem ők egyszerűen gyárilag ilyen pozitív és barátságos emberek.

Megérkezvén felvettem az előre lefoglalt autót (Lufthansa törzsutas pontokkal "fizettem", így nem került semmibe) és megtanultam egy újabb leckét - nem jó olyan autóbérlést választani, ahol "tele tankkal viszed, üres tankkal hozod" a kondíció, mert teljesen kontrollálhatatlan, hogy milyen áron számolják fel a benzint. Tőlem 74 eurót gomboltak le egy tele tank benzinért és gőzöm nincs, mennyivel vertek át (ha veszem a fáradtságot és utánanézek az autó üzemanyagtartály-méretének, kiszámolhatnám, de szerintem jobb nem tudni). Egy fekete VW Polót kaptam és egyből nekivágtam az útnak.

Az első napi program Poblet és Tarragona volt. A Poblet kolostor egy kellemesen nyugodt, békés hely, amelyet a turistacsoportok sem tudtak elrontani - pedig volt bőven belőlük. Az apátság csak csoportos idegenvezetéssel látogatható, így én is becsatlakoztam egy csoportba, de aztán szerencsére senkit nem érdekelt, hogy az első pár perc után leváltam róluk és a saját tempómban haladtam tovább.

Innen háromnegyedórányi vezetés Tarragona. Először is megebédeltem, mert már rettenetesen vágytam tengeri herkentyűkre. A tengerparton szerencsére egymás hegyén-hátán sorakoznak a jó halvendéglők.

Az útikönyv ajánlását követve a L'Ancora étteremre esett a választás, ahol hosszú sor állt asztalra várva, így sejtettem, hogy jó lesz. Nem is lehet semmi panasz rá - isteni volt a kagyló, a sült hal és a végén a ház ajándékaként kihozott specialitás, a töltött-rántott kagyló (tigres) is.

A kiadós ebédet a tengerparti sétányon jártam le.

Ezután elautókáztam a város fő római nevezetességéhez, az amfiteátrumhoz, amely világörökség.

Majd a délután hátralevő részét a tengerparton töltöttem, kis lábáztatással:-)

A belvárosban is sétáltam még egyet kora este a szálloda környékén, ahol a legbájosabb ez a színesre pingált házikó volt.

A főtéren foglaltam szállást: Hotel Placa de la Font. Mivel nekem egy szállás esetén a csend fontosabb a kilátásnál, nem főtérre néző, hanem hátsó traktusra eső szobát kértem és itt tényleg halálos csend volt. A személyzet is nagyon kedves volt és külön megemlítendő a liftben terjengő aftershave illata:-) A szálláson ingyenes a wifi, bár csak a recepción elérhető, a szobákban nem. Parkolni a főtér alatti hatalmas földalatti parkolóban lehet, de ennek meglehetősen borsos az ára. Hatalmas szerencsével sikerült megcsípni egy utcai parkolót, amiből nagyon kevés van a környéken, de azok legalább ingyenesek. Mivel az ebéd meglehetősen késői és kiadós volt, vacsorázni nem mentem, hanem jó korán ágyba bújtam.