Sopron esetében sokkal egyszerűbb lenne felsorolnom, hogy mi nincs – annyira sokszínű város. Kezdjük azzal, hogy a város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll, úgyhogy látnivalókból nincs hiány. A Soproni-hegység által körülölelt város kristálytiszta levegőjének köszönhetően kedvelt gyógyüdülőhely. A hangulatos, ódon utcákban egyre jobb vendéglők, kávéházak nyílnak és a környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek is. De ha valakinek mindez nem elég, a környéken is kismillió érdekesség van, ráadásul alig hat kilométer a határ, úgyhogy a felfedezőutat itteni bázissal Ausztriában is lehet folytatni. Én most mindenesetre maradtam csak Sopronban, adott elég elfoglaltságot pár napra:-)
Fő tér
A legjobb először talán felülről körülnézve tájékozódni és felkapaszkodni a város jelképének számító Tűztoronyba. A barokk hagymakupolás torony 60 méter magasra emelkedik, és nagyszerű kilátást nyújt a belvárosra, a Lővérekre, sőt jó időben az Alpokra. Kicsit meg kell szenvedni a látványért a 200 csigalépcsőn araszolva, de megéri! A körerkélyről, ahol most a kamerával kattogunk, hajdan toronyőrök jelezték, ha idegen katonák közeledtek, vagy tűz ütött ki a városban. A rézkupola tetején helyezkedik el a kétfejű sas, II. (Habsburg) Ferdinánd magyar király ajándéka.
A Tűztorony aljában egy római kori kőtárat is találunk, ahol a városban talált különlegesebb kőfaragványokat, sírköveket és oltárköveket helyezték el. A toronyséta érdekessége, hogy a lépcsőzés során időben is utazunk: elindulunk a római emlékektől, aztán a lépcsőzés során kapunk egy kis ízelítőt a város történelméből, majd kiérve a körerkélyre megnézhetjük a mai várost.
Ahogy körbetekintünk, a belváros tárul a szemünk elé, ahol hangulatos templomok és ódon polgári épületek őrzik a múltat. A macskaköves utcákon erkélyes házak, boltíves kapualjak, vaskopogtatós kapuk és árkádos udvarok sorakoznak.
A torony Fő tér felőli oldalát a Hűségkapu díszíti. Azt már az iskolában is megtanultuk, hogy Sopron a leghűségesebb város, hiszen az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és környéke a Magyarországhoz való tartozásuk mellett tette le a voksát.
A torony mellett a Városháza áll, az elegáns fehér épület pedig a Vármegyeháza.
A tér közepén álló barokk Szentháromság-szobor érdekessége, hogy az első kültéri csavart oszlop volt egész Közép-Európában.
A téren álló Nagyboldogasszony-templomot Kecske-templomként ismerik. Hogy miért lett épp kecske? A legenda szerint a város egyik leggazdagabb polgára egy gyilkosság után Ausztriába menekült, vagyonát pedig az egyházra hagyta. Ebből toldották a gótikus tornyot a templomhoz, és a család címerében szereplő kecske-figura került a kapu fölé.
A templomban a szószék mellett egy barokk ajtó látható, melyen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. Itt a konzolok alatti torz állatfigurák a legérdekesebbek, mert a középkori főbűnöket szimbolizálják. A kuporgó majom például a kevélység, a medve a falánkság, a térdelő nőalak pedig hiúság jelképe.
A Fabricius-házban ma Sopron római kori elődjének kőemlékeit, egy régészeti kiállítást és a város polgári lakáskultúráját bemutató kiállítást tekinthetünk meg.
A Fő-térre kicsit furcsán belóg a Patika-ház, de lebontását még 1525-ben II. Lajos tiltó levéllel akadályozta meg a Fő tér építészeti egységére hivatkozva. Ezt az 1525-ös rendelet nyugodtan tekinthetjük az első magyar műemlékvédelmi határozatnak, eredetijét ma is őrzik a Városi Levéltárban.
A Patika-ház mögött, az Új utca és Szent György utca találkozásánál áll a Tourinform iroda, ami alatt további római emlékeket találni. Ez a Scarbantia Fóruma, a római kori Sopron 2000 éves főtere.
Templom utca
A teret elhagyva is pompás házak előtt sétálhatunk el. A rózsaszín, cirádás épület a Bezerédj-palota, egy igazi rokokó gyöngyszem levelekkel, tobozokkal díszítve. De nemcsak a külseje, hanem a története is érdekes, ugyanis itt adott házi koncertet Liszt Ferenc, akinek kesztyűjét széttépték a rajongó kisasszonyok.
Az Új utca, nevével ellentétben, Sopron egyik legrégebbi utcája, ahol 1300 körül zsidó családok telepedtek le. Ők építették itt az első lakóházakat és a XIV. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát, amely ma múzeum.
Az Ó-Zsinagóga és az utca túloldalán levő új, 70 évvel fiatalabb társa közé molinókat feszítettek ki, elhurcolt soproni lakosok fotóival. Ez az egyik legszebb és legmegrendítőbb emlékezés a holokauszt áldozataira, amellyel valaha is találkoztam.
Polgári házak, eredeti bútorokkal
Sopron régi házai közül a legérdekesebb a Storno-ház, egy jómódú soproni polgár egykori otthona, amelyben megmaradt az eredeti berendezés. Id. Storno Ferenc kéményseprőként állt munkába, bejárta a soproni és a környékbeli házak padlásait, értő szeme felfedezte a különlegességeket. Közben folyamatosan képezte magát, restaurátorrá, festővé vált. Családjának három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magánygyűjteményt hozott létre, amely ma Sopron város tulajdona. A kiállítás ezeket a tárgyakat mutatja be a család egykori otthonában. A látogatásom igen hangulatosra sikerült, mert egyrészt épp nem járt ott más turista, másrészt egy idős úr élőben játszott az egyik terem zongoráján.
Hasonló hangulatot találunk a Zettl-Langer gyűjteményben, megspékelve azzal a különlegességgel, hogy itt lakik az egykori tulajdonos leszármazottja, Ágnes, sőt, ő tartja az idegenvezetést. Egy élet gyűjtőmunkájáról tanúskodnak azok a különleges régiségek, amelyek megtöltik Zettl Gusztáv ma múzeumként is szolgáló egykori otthonát. Látható itt csiszolt üvegek sokasága, korabeli bútorok, fajansz és porcelán edények, fegyverek, cégérek könyvek, festmények és órák. De a legpompásabb a mindezeknek helyet adó otthon, lenyűgöző lépcsőházzal, csodás üvegablakokkal, faberakásos mennyezettel. Tényleg egy csoda, hogy mindez megmaradt, igazi ritkaság.
Érdekesség, hogy Zettl Gusztáv jó barátja és lelkes gyűjtőtársa volt Ifj. Storno Ferenc, a másik bámulatos lakás egykori tulajdonosának fia. A Zettl céget és a házakat 1951-ben államosították, majd a tulajdonos unokája 1955-ben múzeummá alakította és a nagyközönség számára látogathatóvá tette. Azóta a család fogadja, tárlatvezetéssel kalauzolja a betérő vendégeket. A lakás és a tárlatvezetés gyerekeknek is érdekes, mert a tulajdonos kifejezetten rájuk is figyelve mesél az izgalmas gyűjteményről. Fotózni itt sajnos nem lehet, de a weblapon meg lehet lesni a fotókat.
Szuper gyerekprogramok
A Storno-háztól nem messze, a volt Esterházy-palotában bányászati múzeumot rendeztek be, ahol bányászati gépeket és gazdag ásványgyűjteményt nézhetünk meg. Itt a legjobban a gyerekek járnak, mert nekik egy pincehelyiségben igazi bányahangulatot teremtettek, sötét folyosókkal, ahol fejlámpákkal felszerelt védősisakokban rohangálhatnak. Az élménybányába egy csúszdán lehet lejutni, és ott a zegzugos folyosókon kívül más játékokat is találnak: van például óriási puzzle, lehet bányászruhás fotókat készíteni, be lehet ülni egy fából készült csillébe, meg lehet ismerkedni a fújtató működésével, eldöntendő kérdéseket lehet megválaszolni a bányatelefonnal és még sorolhatnám. Szinte sajnáltam, hogy elmúltam öt éves.
És ha már gyerekprogram, ott a nagyszerű Macskakő is, amely régi korok mindennapi életét mutatja be az egykor és a ma használatos tárgyakon keresztül. Be lehet öltözni régies ruhákba, beülni egy hajdanvolt iskolapadba vagy épp kézbe lehet venni régi teáscsészéket. A múzeum nem nagy, de zegzugos, a gyerekek láthatóan imádták birtokba venni az egész teret. Nem is csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy a legrangosabb szakmai elismerést, a Múzeumpedagógia Nívódíjat kapta meg, valamint 2018-ban elnyerte az Év Kiállítása díjat is.
A múzeum az Eggenberg-házban kapott helyet, melynek már az udvara is mesebeli hangulatot áraszt. És hogy miért került egy szószék az udvari emeleti árkád közepére? Eggenberg hercegné a brandenburgi őrgróf rokona volt, ezért engedélyezték számára, hogy házában a saját lelkésze evangélikus istentiszteletet tarthasson. Mivel ekkoriban, az ellenreformáció idején a soproni evangélikusok templomait elvették, istentiszteleteiket mindenütt máshol tiltották, ezért a hívők csak az Eggenberg-házban hallhattak protestáns miséket.
A XVII. századi külső várfalnál található a Pékház, ahol – akárcsak máshol – sok érdekes programot szervez a Soproni Múzeum. Egy soproni látogatás előtt érdemes tájékozódni, épp milyen események vannak a városban!
Sopront a „kilátók városának” is nevezik, hiszen talán nincs még egy hely az országban, ahol ilyen kis helyen ennyi kilátót lehetne felkeresni. A Lővérekben például remek kirándulóhely a Károly-kilátó, ráadásul a közelében élménypark (hinta, mászóka, csúszda és mezítlábas erdei ösvény), valamint kalandpark is nyílt.A kilátóhoz vezető út sem lesz unalmas, ugyanis végig játékos feladványok, pecsételőhelyek várják a gyerekeket.
A kicsik élvezik a Főtérről induló kisvonatot is (ami busz, de pszt), plusz jókat lehet strandolni a közelben. A helyiek kedvence a Tómalom fürdő, de néhány neves osztrák fürdő sincs messze.
Csokirajongóknak kihagyhatatlan a Harrer Csokoládéműhely meglátogatása, melynek külön írást szenteltem.
Régi, mégis új: Lenck-villa
Amikor elkotyogtam a blogon, hogy Sopronba készülök, néhány jól értesült olvasó súgta meg, hogy mindenképp keressem fel a felújítás finisében levő Lenck-villát. Úgyhogy bevetve a sajtóigazolvány adta protekciót, megkértem Szabadhegyi Zitát a Soproni Múzeumtól, akit még az előző látogatásomon ismertem meg, hogy valahogy csempésszen be az épületbe. Sikerült is összehozni a találkozót és ott Dr Tóth Imre, igazgató valamint Tóthné Szlavkovszky Mariann kurátor vezettek körbe. Sokat nem akartam fotózni, legyen majd a megnyitón meglepetés a helybélieknek, mi várja őket – mert egy dolog biztos, hogy Sopronban már mindenki nagyon várja a nyitást. Az igazgató úr említette, hogy jártában-keltében ha tíz emberrel szóba elegyedik az utcákon, hét biztos rákérdez, hogy mikor nyit már a múzeum:-)
Na de mi is ez a csodálatos épület? A most épp 130 esztendős villát Lenck Emil soproni nagykereskedő emelte. Akkoriban a gazdag soproni kereskedők körében divat volt, hogy egyre pompásabb lakóházakat építtettek. A Lenck-család azonban nem sokáig élvezhette a fényűző villát, ugyanis pár év múlva csődbe mentek. 1912-ben a reprezentatív épületet Sopron Város Régészeti Társulata szerezte meg és itt helyezte el a helytörténeti múzeumok anyagát. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület, és bár valamelyest helyreállították, sose nyerte vissza régi fényét. 1990-ig még úgy-ahogy működött a múzeum, de addigra úgy leromlott az épület állaga, hogy be kellett zárni. A hosszú hanyatlás után 2018-2020 között sikerült megújítani az épületet, ráadásul úgy, hogy visszakapja eredeti funkcióját.
A dilemma az volt, hogyan helyezzenek el régi, néprajzi tárgyakat egy, a felújítás után meglehetősen modern kiállítótérben? A szakemberek fantasztikusan megoldották a feladatot, amihez a kulcs az lett, hogy a kézműves mesterek és az „urak”, a nagypolgári család nem légüres térben, hanem egy időben, egymás mellett éltek. A villában az elevenedik meg, ahogy egy képzeletbeli polgári család tagjai a lányuk esküvőjére készülődnek, és végigjárva a mestereket beszerzik a lagzihoz szükséges kellékeket – a boroshordótól a cilinderig. A kiállításon bepillanthatunk majd a 19. századi Sopron életébe, szokásaiba, gasztronómiájába. És persze itt sem feledkeznek meg a gyerekekről, számukra sokféle érdekes program, szórakozás lesz!
Szerethető kis boltok
Egy várost nemcsak a múzeumok és templomok tesznek remek célponttá, de a kis karakteres, szerethető üzletek, kávéházak is fontos részei a sikernek. Sopron ebben sem szűkölködik, de én most csak két intézmény emelnék ki, ahova eljutottam. Hatalmas teaválaszték és kedves hangulat fogadott a Kasléder teaházban és ha nem kellett volna egész nap 35 fokban kutyagolnom, bizony pár könyvet felmarkoltam volna a Cédrus könyvesboltban.
Látnivalók a belvároson kívül
A Várkerület a régi várárok peremén jött létre. A belső házsor keskeny házai különböző magasságúak, ami különösen a Hűségkút és a Mária-oszlop környékén nagyon szembetűnő. A házak szorosan egymás mellé épültek, de van néhány átjáró köztük és a várfalon keresztül az óvárosba.
A Várkerületen kívül a szecessziós Petőfi Színház ér meg egy látogatást, de találhatunk más remekműveket is ebben a stílusban.
A ma már Sopronba ágyazódott Sopronbánfalván a kolostort érdemes meglátogatni, no meg Lővérekben is lehet bóklászni egyet.
Sokak felkeresik a Taródi várat is, amit időnként Bolondvár néven is emlegetnek. A wikipedia ugyanakkor jóval komolyabban veszi, egyenesen a „a magyarországi vizionális építészet legjelentősebb alkotásának” írja le. A város szülötte, Taródi István még 1959-ben veselkedett neki, hogy a Lővérekben vásárolt telkén egy kővárat építsen és egészen haláláig, 2010-ig dolgozott rajta. Jelenleg leszármazottai vezetik a várat, ahol a tornyok megmászásán kívül egy kis múzeumot is meg lehet nézni az építés történetéről.
Ha már azon a környéken járunk, érdemes egy sétát tenni az arborétumban is, ami gyakorlatilag a Soproni Egyetem kertje.
De máshol is érdemes a szigorúan vett belváros falain túl is sétálni, mert a legváratlanabb helyeken lehet rábukkanni különleges kapukra, meglepő házakra. Egyik kedvencem például a Két mór-ház, de fényképre kívánkozott a közelben álló rózsaszín épület is.
Aludni-enni-inni
Jó szívvel ajánlom a szállásomat is, ahol nagyszerű ebédet és vacsorát is lehet enni. Az Erhardt étteremben nem csak az étel volt kiváló, de a kiszolgálás is ritka udvarias.
Válogass az ajánlatok közt itt, a szallas.hu weblapon:
Érdekességek a közelben
A közelben találjuk az ország két leghatalmasabb arisztokrata családjának a rezidenciáját is. Nagycenken áll a Széchenyi kastély, sőt, itt van a legnagyobb magyar végső nyughelye is. Ugyancsak könnyen elérhető a parádés Fertődi-kastély, de az Esterházyaknak a határ túloldalán, Kismartonban is van egy hatalmas kastélyuk. És ha már átmentünk Ausztriába, ott van Fraknó vára, a Lakompaki-kastély vagy épp a Haydn ház Eisenstadtban – ezekről a Burgenlandról szóló bejegyzésemben írtam.
És hogy hol osztozik egy épületen egy templom és egy kocsma? Az a megye további látnivalóit ismertető írásomból derül ki:-)
Összességében kevés ilyen hazai város van, ahol ilyen sokrétű programot lehet találni a család minden tagjának, úgyhogy Sopron egy hosszú hétvégékre nagyon jó választás!
A blogon található írások Győr-Moson-Sopron megyéből
Sopron – látnivalók, érdekességek, gyerekprogramok
Pannonhalma – az ezeréves apátságtól a levendulaszörpig
Kastélysorsok Győr-Moson-Sopron megyében
Győr-Moson-Sopron megye látnivalói – a fatemplomtól a krumplibogárig
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)